A helyszín kiválasztásában nem csupán a környezet adottságai, fizikai paraméterei, belváros-közeli fekvése, hanem ezeken túl a partszakasz archeológiája is szerepet kapott. Az installáció az egykori kikötő helyének közelében került vízre, megjelölve azt a partszakaszt, ahonnan a város egykor kereskedelmi kapcsolatot tartott Európa vízi úton elérhető távoli pontjaival. Innen indult el a híre az akkori Szentendre borászati kultúrájának, kezdő lökést adva a későbbi, sokrétű művészeti örökséget felvirágoztató építészeti és művészeti kultúrának is. A bóják küllemüket tekintve pontos másolatai a pool-biliárdban használatos golyók színeinek és számozásának. Nem kell hosszan szemlélni őket azonban ahhoz, hogy feltűnjön néhány rendhagyó, szokatlan jelzésű gömb, melyekkel kiegészül a megszokott golyókészlet. Fehér színükkel neutrális különállásukat jelzik mind a teli, mind a csíkos golyócsoporttól, az oldalukon viselt jel pedig a Szentendrén ma már emblematikusan jól ismert Privilegiális Szentendrei Kereskedők Társaságának XVIII. századi jelvénye, három különböző változatban. E jelkép kiemelt fontosságát az adja, hogy viselőik tevékenységének köszönhetően jött létre az a virágzó kereskedelem és kulturális sokszínűség, amelyet a máig megőrzött barokk városkép is hűen tükröz. Ez a sajátos atmoszférájú környezet fogadta a szentendrei festők több nemzedékét, és nagyrészt ez a látvány tárul ma is az ide érkezők elé. A sokféleképpen megörökített városkép legismertebbjei közé tartoznak a Duna felőli ábrázolások. A nyári szezonban ezt a látképet kívánja színes gömbjeivel játékosan kiegészíteni a River-pool.